Ha be sem áll a szája... – Miért ugat a kutya, és mit tehet a gazdi, hogy leszoktassa róla?

Az ugatás önmagában a kutya természetes kommunikációs formája. Bár kedvencünk mindig okkal hallatja a hangját, némelyikük számára a legapróbb nesz is elegendő hozzá, míg más négylábúak esetében igazán nyomós indok szükséges ahhoz, hogy ugatásba kezdjenek. A túlzásba vitt hangos szövegelés a gazdi (és a szomszédok) számára is zavaró lehet. De mi áll a folytonos ugatás mögött, és hogyan szoktathatjuk le róla kedvencünket?
 

Amelyik kutya ugat...

Az, hogy a kutya milyen gyakran vakkant, fajtaspecifikus tulajdonság is. A mopsz vagy a német juhász általában beszédesebb, míg a német dog csendesebb fajta. Ugyanakkor az eltúlzott ugatás mögött sokkal több bújhat meg a kutya fajtájából adódó jellemzőknél.

 

 

Miért ugat a kutya?

A jó kutya-gazdi kapcsolatból adódóan az esetek nagy részében a gazdi könnyedén kiderítheti, hogy mit jelez számára négylábú kedvence a folytonos hangoskodással, hiszen egészen eltérő „stílusban” kommunikálhat az ugatás miértjének megfelelően.
 

Nem árt azonban tisztában lenni az ugatás legjellemzőbb okaival, hogy a kérdéses helyzetekben is minél hamarabb megértsük mancsos cimboránk kommunikációját.
 

A túlzott ugatás általában valamilyen negatív érzelemre, esetleg egy rossz berögződésre vezethető vissza. Ha a kutya a kerítésnél állva megállás nélkül ugat, az félelemre, frusztrációra, esetleg túlzott unalomra enged következtetni. Egyéb esetben, ha a bundás azt tapasztalja, hogy a szüntelen ugatásnak köszönhetően a gazdi beadja a derekát, így tehát eléri, amit akar, úgy bizony időről időre előveszi majd ezt a fajta viselkedést. A dolog persze nem ennyire egyszerű...
 

Ha egy konkrét dolgot kér...

Egy nagy sétát, egy adag ételt, egy kis törődést, a kedvenc játékát. A kutya ugatással jelzi, ha szeretne valamit.
 

Ha túl izgatott...

Mielőtt jutalomfalatot kap, ha a gazdi éppen a négylábú legújabb játékát bontogatja, ha egy ismerős családtag vagy barát, esetleg egy másik eb kerül a környezetébe.
 

Ha szorong vagy fél...

A szeparációs szorongás egyik gyakori „tünete” a folyamatos nyüszítés és ugatás. Ha a négylábú úgy érzi, veszély közeleg, azt is hangoskodással igyekszik mások tudtára adni.
 

Ha unatkozik, és egy kis szórakozásra vágyik...

Nem ritka, ha a kutya puszta unalomból hallatja a hangját, hiszen számos négylábút az ugatás kifejezetten szórakoztat.
 

Ha fájdalmat érez...

Az ugatás fájdalomra, valamilyen egészségügyi panaszra is utalhat. Ez esetben inkább nyüszítés-szerű, mintsem magabiztos és erőteljes hangokat produkálnak.

 

 

Mit tehet a gazdi, ha túl sokat ugat a kutya? – Avagy hogyan szoktassuk le a kutyát a túlzott ugatásról?

Hogy leszoktathassuk kedvencünket a túlzott ugatásról, ki kell derítenünk a hátterében álló okot. Figyeljük meg négylábú családtagunkat és a szituációt is, ami hangoskodásra készteti őt, majd vonjuk le a szükséges következtetéseket, és igyekezzünk azonosítani a problémát. Az idegenek okoznak bundásunk számára aggályokat? Esetleg a portát védi? Úgy érzi, mindenképpen szüntelenül ugatnia kell, hogy megkapja, amit akar? Csupán unatkozik?
 

Tanítással, némi mozgással és játékkal, pozitív megerősítéssel, illetve figyelemeltereléssel orvosolhatjuk a gondot, de a módszert is az ugatás mögött álló motiváció határozza meg. Az egyszerű unalom az esetek többségében sok-sok mozgással és közös játékkal problémamentesen „gyógyítható”. Ha azonban konkrét veszélyérzet és frusztráció az indíték, a dolog valamivel bonyolultabb.
 

Növeljük kedvencünk biztonságérzetét

Ha a kutya ugat, a hangos kiabálás helyett nyugodtan, ám magabiztosan szólítsuk csendre. Ha izgatottan és túl hangosan reagálunk kedvencünk ugatására, azzal azt üzenjük számára, hogy „beszállunk a játékba”, ő pedig úgy értelmezi, hogy az ugatása jogos és megalapozott.
 

Talán magától értetődőnek tűnhet, de a kutya biztonságérzetét következetes napirenddel nagyban növelhetjük. Mindez a sétára, etetésre, játékra, pihenésre egyaránt igaz.

Keressünk fel egy kutyaiskolát

Egy jó kutyasuli nem csupán a probléma megoldásában, de kedvencünk szocializálódásában is sokat segíthet. Hasznos viselkedésformákat tanulhat el bundás családtagunk, és kutyás közösségbe kerülhet, ami sok esetben önmagában is segít felülkerekedni a folytonos ugatáson, vagy jelentősen csökkenti azon szituációk számát, amikor a kutya indokoltnak gondolja azt.

« Vissza a cikkekhez